Egész éjjel fennmaradni és olvasni.
Nem bírtam aludni, hiába is próbálkoztam, hát akkor olvassunk, gondoltam hátha abba belealszom. Így szombat este. Hát nem. Hajnal fél 7-kor tettem le a könyvet miután befejeztem. Reggeliztem és aludtam pár órát.
Volt már egyszer ilyen élményem, azért is került fel a listára, hogy újra átélhessem. Most is ilyen volt.
Nyitott ablaknál, amikor kellemesen befúj az esti szél, csend van, és csak kevés autó jár. Hallatszik a tücsök ciripelése odakinnről (közel lakom a parthoz) és olvasol. Belemerülsz és sietnek a lapok, csak szállnak és a fejedbe a szavak és a szívedbe az érzések.
Ezúttal szerelmes könyvet olvastam, általában krimit szoktam, valaki haljon meg na, legyen izgi, legyen kinek a pszichológiai indító kulcsát kikövetkeztetni, miért ölte meg? Mi késztette rá?
Most azonban kaptam kölcsön 3 szerelmes könyvet, könnyú olvasmány, hamar megy, és közben melegszik a szíved. Csodálom az írókat, hogyan tudnak játszani a szavakkal, hogy miközben olvasod, érzed. Mintha ott lennél. Téged is elrabolnak. Te is nyomozol. Te is látod, ahogyan megfogja a kezét. Te is érzed a pulzusát és ahogy növekszik a szívverése.
És mikor becsukod a könyvet. A végére érsz. Csend van, megnyugszol. Kicsit bánod, hogy máris vége, hisz még olvastad volna.
És jön a kérdés: most mit csináljak? Még fel sem ocsúdtál az előzö könyv érzéseiből, de mint egy függő, már kell a következő infúziós adag, direktbe a szívedbe.
Csak azt tudom mondani, hogy aki szeret olvasni, és nem tud aludni, az ha tudja élje át ezt az élményt, ha van kert ahova kiüljön, akkor meg főleg!
Pusszancs
Comments
Post a Comment